A koreai etikett fontos pontja a megszólítás. A Szószedet oldalon (a 'Szószedet' szóra kattintva elérhető) említettem már a megszólításokat, ezeknek azonban több módjuk is van, melyek megtanulása elkerülhetetlen annak aki komolyan gondolja a tanulás folyamatát, vagy csak érdeklődik Korea után. Másképp nem nagyon tud majd boldogulni, esetleg csak feliratokkal a képernyőn…
Azt már tisztáztuk, hogy ki kit hogyan hív, de azért még tekintsük meg újra, egyrészt ismétlésképp, másrészt ez egy bővített fogalomtár lesz:
Megszólítások
Kezdjük azzal, amely mindkét nemnél jelen van.
Közismert kifejezés az Umma (néhol Omma). Jelentése: Anya.
Appa is ilyen ismert. Jelentése: Apa.
Ha van egy számunkra nagyon kedves barát, akkor őt Chingu-nak szólíthatjuk.
Van olyan is, hogy Pabo. Ennek a kifejezésnek a jelentése: Őrült vagy hülye.
Kevésbé ismert kifejezések
- Sunbae - Jelentése: rangban feletted álló személy, vagy valamivel tapasztaltabb nálad, ehhez elég az is ha szimplán idősebb nálad, hiszen akkor többet tapasztalt már.
- Ilyen a Hoobae is. Jelentése: rangban alattad álló személy, vagy csak nálad fiatalabb.
- Ajumma - Jelentése: 35+ éves nő. (használjuk családtagoknál, barátoknál, sőt idegeneknél is.) Hivatalos megfelelője: Ajumoni.
- Ajusshi - Jelentése: 35+ éves férfi. (ugyanúgy használjuk, mint az ajumma-t) Nincs hivatalos megfelelője.
Most jöjjenek a lányoknál lévő megszólítások, vagyis ezeket a lányok mondhatják egymásnak, illetve a fiúknak
Közismert:
- Oppa - Jelentése: Báty.
- Unnie - Jelentése nővér.
Amit a fiúk mondanak egymásnak, illetve a lányoknak
- Noona - Jelentése: nővér.
- Hyeong - Jelentése: Báty.
Mindkét nemnél
- Maknae - Jelentése: legfiatalabb személy.
- Dongsaeng - Jelentése: nálad fiatalabb személy.
Név végére illesztett becézések
- -ya - ha magánhangzóra végződik a név
- -ah - ha mássalhangzóra végzódik a név
- -sshi - ha mássalhangzóra végződik a név
- -gun - ugyanabban az összefüggésben használják, mint a -sshi-t, de csak nem házas férfiakra / férfi kiskorúakra alkalmazzák, míg a -sshi-t bárkire használhatják
- -yang - Ugyanúgy használják, mint az -sshi-t, de csak nem házas nőkre / női kiskorúakra alkalmazzák.
Ezeket akkor használjuk, ha egy veled egy idős személlyel ,,beszélsz''. KIVÉVE! A -sshi, mert ezt akkor is használjuk, ha nálad kicsit (pár hónappal, esetleg egy évvel) idősebb személlyel beszélsz.
Tiszteletlenség valaki a keresztnevén hívni, aki nem áll közel hozzánk. Egy idősebbet általában tisztségével együtt mondanak (pl: Lee seonsaengnim/tanár úr)
Egyéb hétköznapi megnevezések:
- Gwiha - akkor használják, ha címzettként tüntetnek fel valakit, például postán
- Gakha - magas rangú kormányzati tisztviselők, köztük az elnök. Egyenértékű az Őexcellenciájával. Ezt ma már nem használják a Koreai Köztársaságban (Dél-Korea), mivel a japán tiszteletbeli Kakka egyenértékű.
- Nim - A magasabb hangszóróval rendelkezők számára fenntartott, vagy azoknak, akiket a hangszóró magasan tart.Például a diákok a Seonbae-nim-nek nevezhetik õket. Leeshet, ha az érintett felek elég közel vannak ahhoz, hogy ilyen formaságok feleslegesek legyenek, például a családdal és a közeli barátokkal. Ez a tiszteletadás azonban kötelező a Seonsaeng szó formális használatához: Seonseang-nim tiszteletteljes, de csak Seonsaeng- ot tekintik (egyes esetekben) nagyon durva.
- Dongji vagy Tongji - Két külön kifejezés szerepel az "elvtárs" szóra Észak-Koreában. Dongji magasabb pozícióval rendelkező emberekkel foglalkozik, míg Dongmu egyenrangú vagy alacsonyabb állású emberekkel.
A családi kör megnevezései
Koreában a családot kajok-nak (가족) hívják. Megkülönböztetnek elnevezésben férj ági és feleség ági családot is. A feleség másképp hívja a férje apját, mint ahogy a férj a felségének az édesapját. A szűkebb felmenőidnek is megvannak a saját elnevezései, ha koreai vagy, vagy oda házasodsz. A dédnagyszülők elnevezése a jungjobumo (증조부모), ezen belül a dédnagymama jungjomo (증조모) és a dédnagypapa jungjobu (증조부). A nagyszülők jobumo (조부모), ezen belül a nagypapa jobu (조부) és a nagymama jomo (조모). A szülők
pedig bumo (부모).
A szűk családi kör
- Apa: appa (아빠) / abeoji (아버지)
- Anya: eomma (엄마) / eomoni (어머니)
- Báty: hyeong (형) ha fiú vagy, és oppa (오빠) ha lány vagy
- Nővér: noona (누나) ha fiú vagy, és eonni (언니) ha lány vagy
- Öcs: namdongsaeng (남동생)
- Húg: yeodongsaeng (여동생)
- Fiútestvérek: hyungje (형제)
- Lánytestvérek: jamae (자매)
Az anyai ág megnevezései - oe-ga (외가)
- Anyai nagypapa: oe harabeoji (외할아버지)
- Anyai nagymama: oe halmeoni (외할머니)
- Anyai nagybácsik:- az anya fiútestvére: oe sookbu (외숙부)- az anya fiútestvérének felesége: oe sookmo (외숙모)
- Anyai nagynénik:- az anya lánytestvére: eemo (이모)- az anya lánytestvérének férje: eemobu (이모부)
Az apai ág megnevezései - chin-ga (친가)
- Apai nagypapa: harabeoji (할아버지)
- Apai nagymama: halmeoni (할머니)
- Apai nagybácsik:- az apa bátyja: keun appa (큰아빠) / keun abeoji (큰아버지)- az apa bátyjának felesége: keun eomma (큰엄마) / keun eomoni (큰어머니)- az apa bátyja: baekbu (백부)- az apa bátyjának felesége: baekmo (백모)- az apa bátyja: joongbu (중부)- az apa bátyjának felesége: joongmo (중모)- az apa öccse: jageun appa (작은아빠) / jageun abeoji (작은아버지)- az apa öccsének felesége: jageun eomma (작은엄마) / jageun eomoni (작은어머니)- az apa öccse: sookbu (숙부)- az apa öccsének felesége: sookmo (숙모)- az apa öccse, ha még nőtlen: samchon (삼촌)
- Apai nagynénik:- az apa lánytestvére: gomo (고모)- az apád lánytestvérének férje: gomobu (고모부)
Megkérdeztem HM-et, arról, hogy miért ekkora a mennyiségbeli eltérés az apai és az anyai ág elnevezései közt. Azt a választ kaptam - szabad fordításban -, idézem: "A három chon fölé menő rokonokat már nem különböztetjük meg egymástól anyai és apai ágon, tehát a három vagy négy chonos rokonoknak egy nevük van, hisz jó ha látjuk őket kétszer egy évben, hehe" (Szerkesztői megjegyzés: lentebb, a rokoni fokozatoknál olvasható lesz majd, hogy mi is a chon)
Ha megházasodsz Koreában
Hogyan szólítsd a párodat...
...ha az férfi:
- yeobo (여보) - drágám - yeogi boseyo (여기 보세요) hosszabb forma
- dangshin (당신) - te
- sarang (사랑) / nae sarang (내 사랑) - szerelmem; a sarang szó szerinti jelentése szeretet, szerelem, mint főnév
- seobang (서방) - férj - fontos hozzátenni, hogy a szó maga régies, és "nyugati szoba"-t jelent, mégpedig azért, mert régen a férfi napközben a ház nyugati részén tartózkodott
- nampyeon (남편) - férj - a feleség ezzel a kifejezéssel utal a férjére, ha ismerősökkel beszélget
- joo-in (주인) / bakkat yangban (바깥양반) / joo-in yangban (주인양반) - a feleség ezzel a kifejezéssel utal a férjére idegenekkel folytatott beszélgetések során
- aebi (애비) - a feleség ezzel a kifejezéssel utal a gyermeke apjára más szülőkkel folytatott beszélgetések során
...ha az nő:
- yeobo (여보) - drágám - yeogi boseyo (여기 보세요) hosszabb forma
- dangshin (당신) - te
- anae (아내) - a férj ezzel a kifejezéssel utal a feleségére
- emi (에미) - a férj ezzel a kifejezéssel utal a gyermeke anyjára más szülőkkel folytatott beszélgetések során
- boo-in (부인) - feleség - a feleség közvetlen megszólítása, vagy utalás rá egy beszélgetés során
- an-saram (안사람) - régies kifejezés, szó szerinti jelentése: "belső személy", ami onnan ered, hogy régen a feleség napközben a ház belső helyiségében/helyiségeiben tartózkodott
A férj családja
- Após: si-abeoji (시아버지) / abeonim (이버님) / abeoji (아버지)
- Anyós: si-eomoni (시어머니) / eomonim (어머님) / eomoni (어머니)
- Sógor és annak felesége
- a férj bátyja: ajubeonim (아주버님)
- a férj bátyjának felesége: hyeong-nim (형님)
- a férj öccse: si-dongsaeng (시동생)
- a férj nőtlen öccse, közvetlen megszólítás: doryeonnim (도련님)
- a férj nős öccse, közvetlen megszólítás: seobangnim (서방님)
- a férj öccsének felesége: dongseo (동서)
- Sógornő és annak férje
- a férj nővére: hyeong-nim (형님) / eonni (언니)
- a férj nővérének férje: seobangnim (서방님)
- a férj húga: agasshi (아가씨) / asshi (아씨)
- a férj húgának férje: seobangnim (서방님)
A feleséged családja
- Após: jang-in (장인) / abeonim (이버님) / abeoji (아버지)
- Anyós: jangmo (장모) / eomonim (어머님) / eomoni (어머니)
- Sógor és annak felesége
- a feleség bátyja: hyeong-nim (형님)
- a feleség bátyjának felesége: ajumeonim (아주머님)
- a feleség öccse: cheonam (처남)
- a feleség öccsének felesége: cheonamdaek (처남댁)
- Sógornő és annak férje
- a feleség nővére: cheohyeong (처형)
- a feleség nővérének férje: hyeong-nim (형님)
- a feleség húga: cheoje (처제)
- a feleség húgának férje: dongseo (동서)
A gyermekek és azok házastársai
- a fiú: adul (아들)
- a fiú felesége - myeoneuri (며느리)
- a fiú felesége (közvetlen megszólítás) - emi (에미) (ha már szült gyermeket)
- a lány - ttal (딸)
- a lány férje - sawi (사위)
- a lány férje (közvetlen megszólítás) - (ide a név)-seobang (-서방)
A testvér családja...
...ha fiú vagy
- a báty: hyeong (형)
- a báty felesége: hyeongsu-nim (형수님)
- a nővér: noona (누나)
- a nővér férje: maehyeong (매형)
- az öcs: namdongsaeng (남동생)
- az öcs felesége: jesu (제수)
- a húg: yeodongsaeng (여동생)
- a húg férje: maeje (매제)
...ha lány vagy
- a báty: oppa (오빠)
- a báty felesége: sae-eonni (새언니) – szó szerinti jelentése: új nővér
- a nővér: eonni (언니)
- a nővér férje: hyeongbu (형부)
- az öcs: namdongsaeng (남동생)
- az öcs felesége: olke (올케)
- a húg: yeodongsaeng (여동생)
- a húg férje: jebu (제부)
Apósok és anyósok, sadon (사돈)
Ha apósok, anyósok megszólítják egymást, akkor a sadon eoreun (사돈어른) kifejezést használják. Anyósok egymás közt an-sadon (안사돈)-nak hívják egymást.. A fiatalabb anyós sabuin manim-nak (사부인 마님) szólítja az idősebbet, kifejezésül a magasabb kor tiszteletére..
Unokák, unokatestvérek
- fiú unoka: sonja (손자)
- lány unoka: son-nyeo (손녀)
- unokaöcs/unokahúg: joka (조카)
- unokatestvér: sachon (사촌)
A nagyszülők testvérei
- a nagy-nagynéni: wang-gomo (왕고모), gomo halmeoni (고모할머니), keun halmeoni (큰할머니), jageun halmeoni (작은 할머니)
- a nagy-nagybácsi: keun harabeoji (큰할아버지), jageun harabeoji (작은할아버지), jin-harabeoji (진할아버지).
- az anyai nagy-nagynéni: dae-imo (대이모), imo-halmeoni (이모할머니)
- az anyai nagy-nagybácsi: jin-oeharabeoji (진외할아버지)
A rokonság fokozatai
A koreaiak a chon (촌) kifejezéssel jelzik a rokonsági fokozatot. Az alapot a szülő-gyermek közötti kapcsolat adja, ez az "egy chon", azaz "első fokú rokonsági kapcsolat" (1촌). Testvérek közötti kapcsolat 2촌, első unokatestvéreknél 4촌, másod-unokatestvéreknél 6촌. A megszólításból világosan látszik a rokonsági fokozat. Tegyük fel, van egy unokatestvéred, őt úgy hívod: sachon sachon (4촌사촌), de közvetlen megszólításnál elég, ha sachonnak hívod.
Azért ezt a példát hoztam fel, mert itt mind a két tag megegyezik írásmódban. A sachon szó, mint unokatestvér azt jelenti, hogy negyedik generációs rokon.
Nevek felépítése
Ki fogok nektek elemezni egy nevet. Tegyük fel, van egy testvérpár, akiket Park ChaeByung-nak és Park ChaeKwon-nak hívnak.
Kezdjük ChaeByung nevével:
Park ChaeByung - 박 채븅
Park - családnév, vezetéknév, amit az édesapa után örökölnek, csak a szokásos.
Byung - keresztnév, eddig ez is megszokott, sőt még a sorrend is stimmel.
Chae - generációs név, ez a név a testvéreknél megegyezik, ebben az esetben testvére ChaeKwon nevében is szerepel ez a szótag, így lehet eldönteni hogy az ő generációs nevük a Chae.
A kereszt- és generációs nevek felcserélődhetnek, tehát nem feltétlenül a generációs név követi a családnevet, lehet az a név végén is.
Romanizált írás
Sokszor láthatjuk, hogy a neveket sokféleképpen le lehet írni. Angol oldalakon általában így láthatjuk: Hong-ki Lee vagy Hongki Lee, mindkét írásmód helyes, és használatos. Én személy szerint jobban szeretem a kötőjel nélküli változatot, de ezt mindenki maga dönti el. Persze az angol oldalak csalókák, mivel felcserélik a neveket, az angol írásmódnak megfelelően, így a 'Lee', mint családnév jelen példánál hátra került. Ez ne tévesszen meg senkit.
Érdekességek, szabályok a nevekről
- Senkit nem szabad a vezetéknevén szólítani, ez igen udvariatlan keresztnéven szólítani a fiatalabbakat szokás, de ez sem megszokott, ekkor is oda kell rakni egy megszólítást, mint pl. hyung, noona, oppa, unni stb.
- Ha veled egykorú emberrel beszélsz, a megszólítása után oda kell raknod a -ssi végződést( pl. Park Ji Min-ssi)
- Udvariassági forma még a -nim végződés(선생님{ sonsengnim} jelentése: uram, ill. tanár úr/nő)
- Ha tudod, hogy mi a foglalkozása az adott embernek illik odarakni a neve mögé (pl. Lee doktorúr{이 박사님~ee bak-sa-nim} )
- A férjezett nőket a férjük nevével szólítják meg pl. Choi úr felesége(최 선생님 부인~ Choi seong-saeng-nim puin), de a nők nem veszik fel a férjük nevét
- A szülőket gyakran hívják a gyerekük nevén pl. Poktong édesanyja(복동이 어머니~Poktongi omoni)
- Ha édesapádnak több bátyja is van, a megszólításukat a koruk határozza meg: a legidősebb esetében a megszólítás keun abeoji (큰아버지), őt követi duljje abeoji (둘째 아버지), setjje abeoji (셋째 아버지) és így tovább. Ugyanez vonatkozik a feleségeikre is. És ugyanez a szabály édesapád bácsikáinál (a nagypapád testvéreinél) és azok feleségeinél: keun harabeoji (큰할아버지) és keun halmeoni (큰할머니). De mindez családfüggő.
- Nagynénik esetében a keun (큰) és jageun (작은) előtagokat a koruknak megfelelően használjuk. A legidősebb megszólítása keun gomo (큰고모) vagy keun eemo (큰이모), a nála fiatalabbé jageun gomo (작은 고모) vagy jageun eemo (작은 이모), attól függően, hogy idősebbek vagy fiatalabbak a szüleinknél.
- Ugyanez a szabály vonatkozik a testvérekre is. A keun (큰) és a jageun (작은) előtagokat abban az esetben használjuk, ha több lány és/vagy fiú testvérünk van.
- Az oe (외) előtag - kiejtve ’weh’ - a család anyai ágának tagjainak (például nagyszülők, dédszülők) megszólításánál használatos [oejungjobonim (외증조부모님), oejobumonim (외증조부모님)], de közvetlen megszólításnál elhagyandó.
- Az unokatestvéreket ugyanúgy szólítjuk meg, mint a testvéreinket, de ha egy beszélgetés során utalunk rájuk, akkor használjuk a sachon (사촌) kifejezést. Például: sachon hyung (사촌 형), ami annyit tesz, unokabáty.
- Édesapánk távoli férfi rokonait, mint például édesapánk unokaöccsét/unokabátyját ajusshi- nak szólítsuk (아저씨)! Bár több kifejezés is létezik, azok nem annyira elterjedtek. Ilyen a dangsuk (당숙), a dangsukbu (당숙부), és a jaejongsuk (재종숙). A feleségeiket ajumma-nak (아줌마) vagy ajumeoni-nak (아주머니) szólítsuk! Tiszteletteljesebb formái a dangsukmo (당숙모) és a jaejongsukmo (재종숙모).
- Anyós, após közvetlen megszólításakor az eomonim (어머님) / eomoni (어머니) illetve abeonim (이버님) / abeoji (아버지) használatos.
- A -nim a tiszteletet kifejező utótag [például hyeongnim (형님), jungjobumonim (증조부모님), jobumonim (조부모님), bumonim (부모님)].
- A nevek nemek szerint nincsenek elkülönítve, inkább hangzás alapján döntik el, hogy fiús e vagy inkább lányos
- Népszerű fiú nevek pl.: Hyunwoo, Minjun, Jihoon, Hyunjun
- Népszerű lány nevek pl.: Seoyeon, Jimin, Minseo, Eunseo
- A neveknek jelentésük is van :
Ae - szerelem
Bae - inspiráció
Bin - fény
Bok - jó szerencse
Byung - fény
Cha - tisztaság
Chae - ragyogás
Chang - intelligencia
Chin - értékes
Cho - gyönyörű
Chul - szilárd
Chun - igazság
Dae - nagyság
Doh - teljesítmény
Dong - kelet
Du - fej
Eui - értelem
Eun - kegyelem, áldás, ezüst
Gin - igazság
Gook - nemzet
Hae - óceán, tenger
Haeng - boldogság
Han - odaadás
Hee - öröm
Hea - báj
Ho - jóság
Hye - kegyelem, báj
Hyeon - irgalmas
Hyun - bölcsesség
Il - fölény
In - emberiesség
Jae - tisztelet
Jee - bölcsesség
Jin - igazság
Joo - drágakő
Joon - hős
Jung - tisztesség
Kee - magas
Ki - életerő
Kwang - fény
Kyu - csillag
Kyung - jóság
Mee - szépség
Min - okos
Moon - levél
Myung - derű
Nam - fiú
Neul - ég
Ok - jádekő
Ra - mozgás
Ree - fény
Ryung - fényesség
Sam - teljesítmény
Song - segítőkész, gonolkodó
Seon - jó természetű
Seul - zöldes gyöngy
Seung - győztes
Shin - hit
Si - szentel
Sik - becsületesség
So - nevetés,szépség
Soo - kiemelkedő
Sook - erkölcsösség
Suh - békesség
Suk - hatalmas,kemény
Sun - jóság
Sung - őszinteség
Sye - a világ
Tae - nagyszerű
Woo - kiemelkedő, segítőkész
Yeon - ünnep
Yeong - sikeres
Yong - bátorság
Yoon - hit
Young - virág, örök, jólét
Yun - lótusz virág
Yung - tiszta,virágzó
Ha kíváncsi vagy a koreai nevedre, akkor katt ide FONTOS!!! A neveteket így írjátok be: vezetéknév kereszt - név
Forrás: Lee HM, az ITT megtalálható oldal magyarra való fordításai néhol